Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.08.16

MÉDA: A SZERETET MEGMARAD

 

A VISZONTLÁTÁS ÖRÖME.........

 

"Nem mindenkinél sikerül olyan jól a születési amnézia." méda rb.

 

Azért jó felébredni, mert az ember emlékszik az önazonos valójára. S nem csak a sajátjára. Arra is, aki/ami fontos. Szerintem az előző életek is tudatállapotok. Zsigerileg bennünk élnek. Hordozzuk az emléket és egymást. Most új alakban vagyunk, más jelmezt öltöttünk, de az érzés megmarad(t). A szeretet nem tud múlni! Örökítjük tovább. Mindegy, milyen minőségben élünk ma. Nem ez számít. Hanem az összetartozás.

 

Kérdező: ASSI - Válaszoló: méda rb.

© Damai (békés) Program, 2018


 

  • ASSI: Milyen érdekes címe van a mai beszélgetésünknek. Hogyan értelmezzük, mit takar?

MÉDA: Szerintem ez egy nagyon izgalmas téma, és nagyon sok embert érdekelhet, érinthet. A “viszontlátás öröme” azt takarja, hogy újra leszülettünk, s keressük azokat, akikkel valamilyen szövetséget kötöttünk. Karmikus ígéreteink vannak. Szerintem ez az ok-okozat. Mindennek van következménye. A mostani életünk (újraszületésünk) az előzőek hatása, vállalása. Ezért nem mindegy, milyen fogadalmat tettünk korábban, s az sem, hogy kinek/kiknek. Nem mindegy továbbá, hogyan éltünk egykor. Ha pl. negatív dolgokat követtem el, akkor azokat korrigálni kell itt és most. Ha valakinek megígértem, hogy utánajövök, s megtalálom, akkor szintén újraszületik az ember. Ha anno nekem segítettek, most nekem kell......s így tovább. Mindennek van magyarázata és előzménye. Szerintem a jelen: a múlt és egyben a jövő következménye, mert a 3 dolog egyben él, s kihatnak egymásra. Újra felismerni valakit pedig öröm. Zsigerileg emlékszik rá az ember.


 

  • ASSI: Te emlékszel az előző életedre? Vagy többre is?

MÉDA: Igen, elég sok mindenre emlékszem. Gyerekkoromban több rajzot készítettem a korábbi leszületéseimről. Arról, ki voltam. Sőt, a mostani életemet is megírtam “előre” - és benne mindenkit, aki fontos. Nálam nagyon érdekes a kép, mert valamilyen "tanító" voltam, és már sokan felismertek a jelenben is. Gyerekkorom óta tudom, kik a hozzátartozóim, kik a rokonlelkeim + ki a másik felem (férfi énem). 

 


 

  • ASSI: Szerinted akik anno jelen voltak, most is itt vannak? Felismertél valakit?

MÉDA: Szinte már mindenkit felismertem. Te is ilyen vagy! Emlékszel, én írtam Neked, és Te rögtön tudtad, "mi a dörgés". Az én rokonaim tudják, hogy "mi a szitu", nem nagyon kell magyarázkodni. A másik barátnőm is úgy talált rám, hogy egy tanfolyamon mellém ült, átölelt, és azt mondta, fontos vagyok neki........előtte sosem láttam. A legjobb barátommal is hasonló volt az első találkozó. Egymással szembementünk a tóparton, amikor meglátott, kitárta a kezét, és megkérdezte: "hol voltál eddig?" Két hét után összeköltöztünk. Nem volt kérdés. Szeretem az ilyet. Amikor nincs "szöszmötölés", hanem megéljük, amit meg kell. Hiszen ezért jöttünk ide. Nem az a lényeg, hogy meddig tart egy kapcsolat, hanem az, hogy legyen! Amíg tart, hozzuk ki belőle a maximumot, szeressük egymást. De szerintem ezek a kapcsok örökké tartanak. Hiszek benne. Hiszen ki tudja, hány leszületést éltünk meg együtt, hány korszakot? Sokat. Érzem.


 

  • ASSI: Mi lehet a célja annak, hogy emlékszel ezekre a dolgokra?

MÉDA: Nem mindenkinél sikerül olyan jól a születési amnézia. Vannak, akik nagyon tiszta és éles képpel jönnek ide, mint pl. én is. Képregényszerű rajzaim és történeteim vannak arról, kikkel éltem az előző állapotokban és most. Mert szerintem az előző élet is tudatállapot, mint minden. A cél maga a feladat, és az, hogy ezt teljesíteni kell. Ezért kaptuk meg az élet nevű lehetőséget - újra és újra. Szerintem arról van szó, hogy az ember kiegyenlít. Vannak olyan tartozások, vállalások, energiák, amelyeket harmóniába kell hozni, vagyis RENDEZNI (kell). Ez az itteni lét (ilyen alakban) erre való. A rendezés a fő feladat.


 

  • ASSI : Kihat a mostani életedre is ez az érzés?

MÉDA: Rettenetesen. Annyira, hogy el sem tudom mondani. Keresem a másikat, keresem az ismerős helyeket. Ma nagyon intenzív ez a dolog. Nagyon nyílik valami. Iszonyatosan elkezdtem emlékezni ezekre az érzésekre. Ezért (is) alkotom ennyit. Mert csak jönnek és jönnek az érzések, majd megnyilvánulnak valamilyen művészeti formában. Ez erősebb, mint az ihlet. Ez valami más. Ősi erő. Nem tudsz ellene mit tenni. De nem is kell. Csinálni kell, megélni, cselekedni - fizikailag is. Vannak, akik azt mondják, nem kell mindent “anyagban” megélni. Ha nem, mi a fészkes fenének jöttünk ide?! Az a cél, hogy mindent átéljünk így is, hiszen a fizikai világ tükör, ez ad nyomatékot mindennek. Ez a tapasztalás, okulás.


 

  • ASSI: Vajon régről hoztad a mostani feladatodat? Folytatod, amit akkor abbahagytál, vagy új célod van?

MÉDA: Látod, ez jó kérdés. Mert igen, folytatom! Van, amit korábban nem tudtam megoldani, de az emlék, az érzés megvan, amit átörökítettünk. Például nekem ilyen az írás, az alkotás. Szerintem nem mindent tudtam előző életben létrehozni. Ezért folytatom most (újra). Tulajdonképpen mindent elölről kell kezdeni. Újra meg kellett tanulnunk járni, beszélni, lenni. Erre valóak a gyermekévek, amelyek még olyan "suták". Aztán 40 felé már jó. Én most kezdem el élvezni ezt az egészet. 


 

  • ASSI : Nem zavarja össze a mostani életedet ez a sok emlék?

MÉDA: Zavarni nem zavar, ha csak annyiban nem, hogy néha alig tudok dolgozni, koncentrálni, mert olyan erős húzó erőt érzek. De ennek oka van. Az ok: a közös érzés, a közös feladat, ami analóg. Ami teljesen egyforma. Ilyenkor összeadódik a két azonos “szerkezetű” energia, és ezért annyira erős, ezért annyira ismerős. Nem lehet ellenállni.....


 

  • ASSI: Mit szeretnél kezdeni ezekkel az emlékekkel, érzésekkel? Vajon hasznosíthatóak most valamilyen tapasztalatra?

MÉDA: Folyamatosan ezt teszem. Ez élteti a programomat, a munkáimat és engem. Ha ezek nincsenek, semmi sincs. Én mindent hasznosítok, még a negatív dolgokat is. Súlyzóként használom őket, és erősödöm általuk. Alapítványokat szeretnék létrehozni, amelyek menedékként szolgálhatnak sok ember számára, emellett folytatom az analógia-kutatást, az előadásokat, az elemzéseket. 


 

2018. augusztus 15.

 

 

A témákat MÉDA (rb.) ajánlotta, aki a Damai (békés) Magazin és Program alapítója. A beszélgetések közzétételéhez mindkét fél hozzájárult, de fenntartják a változás, a fejlődés és a szemléletbeli (pál)fordulás jogát (is). A cikkeket tilos felhasználni, megmásítani, vagy forrásmegjelölés nélkül máshol közzétenni! © Minden jog fenntartva!   

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.