Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.18

MÉDA: RÉGI (SZÉP) IDŐK MŰSORAI...........

 

meda-mozi-tv-musor-1987.jpg

 
Ráleltem egy 1987-es Dolgozók Lapjára, ami a mai "24 óra" Komárom-Esztergom megyei napilap elődje. Anno még közölték azon televíziós csatornák és filmszínházak aktuális műsor-kínálatát, amelyek éltek és reméltek. Ma - szinte - semmi jót nem remélhetünk, hiszen nem csak a médiában folyik értékválság (Tisztelet a kivételnek!), hanem a mozikban is, a filmek területén. Persze elvétve vannak olyan alkotások, amelyek a magas művészetet képviselik, de sajnos nem az a jellemző, hogy "rájuk özönlik a nép”. Ami azt illeti, sokkal békésebb, nyugodtabb és szellemileg táplálóbb alkotások születtek - 30 évvel ezelőtt. 30 év.......és erre én is emlékszem. Nézzük meg, mit sugároztak, annak idején, a Budapesti Tv-ben, hiszen így hívták azt az étert, amely a miénk volt / amely hazai volt. Az Óvodások Filmműsorával kezdődött a nap. Akkor még nem volt lövöldözés és agresszió a mesékben, és egyik rajzfilm-figura sem akarta “fejbe vágni” a másikat. Nem arra tanították a gyerekeket, hogyan lehetetlenítsék el egymást, hogyan versenyezzenek, ki hogyan legyen “menőbb” a másiknál.
A "Vers mindenkinek" című televíziós műsor sokáig ment, ha jól emlékszem. Kérdés, milyen lehetett a nézettsége, főleg akkor, amikor már begyűrűztek az amerikai (és később más nemzetiségű) soap-operák. Ami a legfontosabb és legszembetűnőbb - számomra, az a MAFILM-magazin. A MAFILM Magyarország egyik legnagyobb és legrégibb filmgyártó központja - áll a Wikipédiában. Az más kérdés, hogy ma már fele annyi filmet sem forgatnak, mint annak idején, vegyük például a ‘60-as, ‘70-es éveket. 2006-ban nekem is szerencsém volt a MAFILM Róna utcai telephelyén tevékenykedni. Műsorvágó voltam, fél évig, minden nap velük voltam, ott éltem, a számomra misztikus és felemelő helyen. Noha addigra nagyon felhígult a szakma, és már nem csak a “Nagy Filmesek” dolgoztak ott, mégis volt (van) valamilyen varázsa, tekintélye - a mai napig. Láthatjuk azt is, hogy több komolyzenei műsort és koncertet, gálaműsort is közvetítettek a televízióban, 1987-ben. Fontos volt számukra a képzőművészeti alkotások megismertetése, a "Száz híres festmény" című magazin ezt jelzi. Ha végignézzük a kínálatot, az derül ki, jobban éltek a Nézőkért, mintsem Önmagukért. Nem a profitszerzés, vagy a magamutogatás és a szenzáció hajkurászása volt fontos, hanem egészen más. A töltekezés. A színvonalas és értékes időtöltés, művelődés. Igen, sokan sérelmezik, hogy ma nem lehet művelődni, nem lehet feltöltődni a televíziós műsorok által (sem). Valóban, én is igazolom. Olyan irányba visznek el, amelyek nem helyesek, amelyek nem az egységet szolgálják, nem a Rendet, ellenkezőleg: a káoszt és a népbutítást. Mégis élnek és virágoznak ezek a “produkciók”, amelyeknek mára pejoratív értelmük lett. Aztán itt vannak a show-k, amelyektől “feláll a szőr az Ember hátán”, mert ezek a “sók”, vagy éppen: mézes-mázos, szirupos, csöpögős valamik nem építők. Csupán a harsányságra mennek, vagyis arra, hogy zajos legyen a képernyő, és olyan Emberek próbálják "besózni" (nem beédesíteni) a napjainkat, akiknek “nagyon nem áll jól” ez a műfaj. Később rájönnek, az EMBERI HANG mindig értékesebb, maradandóbb, mint a “felpaprikázás”.........
Az, hogy anno mennyi klasszikus és finom Filmszínház működött, nem kérdés. Ma inkább csak a multiplexek mennek és/vagy azok a mozik, amelyek átálltak a “népámítás” oldalára. Azaz, amerikai “giccsfilmeket” vetítenek, 3D-ben (mert a kettő nem elég), popcorn-nal (bár lehet, hogy a mai világban már az is snassz), digitális technikával, hiper-szuper kényelmes fotelokkal (ágyakkal), hogy filmnézés közben mást is csinálhasson az Ember....... de, pszt! Ha megnézzük, jól láthatjuk, hogy 1987-ben, Komárom-Esztergom megye szinte valamennyi nagyobb településén működött mozi. Nem is akárhogyan! Az én Nagymamám az oroszlányi Ady-moziban dolgozott 20 évig. A Szüleim, és aztán én is, ott töltöttük a napjainkat, sok mindent láttam, s persze később is, hiszen az egész Életem (a) mozizásról szól. Telt ház volt, minden este. Az Emberek teljes természetesnek tartották, hogy (a) mozikba jártak kikapcsolódni, ismerkedni, randizni, meginni egy kávét, szórakozni, művelődni, tanulni, asszimilálódni: KÖZÖSSÉGI hely volt. Élet volt ezeken a színtereken. Külön foglalkoztak a gyermekekkel, akiknek matinét rendeztek. Oroszlányon kamaraterem is volt (az emeleten), ahol szintén a kisebbeknek tartottak vetítéseket. (Később filmklub lett, ahová Pestről hoztak művészfilmeket......) :) Ma hol van ilyen? Ha lenne, kik mennének el? Amikor a befogadás már teljesen máshogyan zajlik. Instant.
Tatabánya, Tata, Oroszlány, Környe, Ács, Komárom, Esztergom, Kisbér, Lábatlan, Tát, Nyergesújfalu......mindenhol élt mozi. Volt, amelyben több vásznon is: kertmozik, minimozik is működtek. Volt választás. Alternatíva. Ma marad az Internet. És a magányosság. Ha az Ember “intellektuel”, ha valóban az értére kíváncsi, jön a társtalanság. Hiszen nagyon kevesen tartanak ki az eredeti, klasszikus, ősi mintánál; beálltak a sorba, és nem csak “szemetet” esznek, gyártanak is. Mérgezőek ezek a mondvacsinált “nem műveknek” nevezhető “valamik”. Ezért érdemes kivonulni, szelektálni, figyelni, elmélyülni. Mert így talán, megtalálhatjuk azokat a MOZIKAT, FILMEKET, amelyek a LELKÜNKHÖZ szólnak. Belülre. HOZZÁNK. Így (lenne) szép. Jó és nemes. Hiszen az Ember az Emberhez szól - mindig. Kellene, hogy szóljon. Ne önös érdek vezéreljen, ne magunknak gyártsunk filmeket, hanem (egy) a szép és igaz érának, annak, ami körülvesz, és bennünk is virágzik.
Lesz-e még hangos a mozi? Születnek-e értékes alkotások? Amelyek elgondolkodtatnak, amelyek feltárnak, elindítanak.........keressük a választ, keressük a lehetőséget.
 
© MÉDA (Rápolti Brigi)
2017. 08.18.
http://www.medamozi.eoldal.hu/
http://www.meda.eoldal.hu/fenykepek/meda--film-m-elet-t-/
http://www.medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/
https://meda3.eoldal.hu/cikkek/meda-munkai/meda--mit-tehetunk-a-magyar-filmert-.html
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.